Az Európai Bíróság már több peres ügyben kimondta, hogy az ügyeleti idő - például az orvosok esetében - teljes egészében munkaidőnek számít, így az ennek megfelelő bérezést kell kifizetni a dolgozóknak.
A kérdés azonban nemcsak a bérezés problémáját veti fel, hanem azt is, hogy hány órát dolgozhatnak hetente a munkavállalók.
A most kidolgozott minisztériumi tervezet szerint az ügyeleti idő - függetlenül attól, hogy annak mekkora részében végeznek tényleges munkát - teljes egészében munkaidőnek számítana.
A magyar munkajog jelenleg úgy szól: az ügyeleti időnek csak bizonyos, ténylegesen munkavégzéssel töltött része, illetve az adott szakterületekre érvényes szabályok szerinti hányada minősül munkaidőnek. Ezt módosítaná a jelenlegi tervezet.
A munkajogi törvények fő szabályként írják elő, hogy a dolgozók hetente legfeljebb 40 óra rendes és 8 óra rendkívüli munkát végezhetnek, azaz összesen 48 órát.
Az egészségügyben továbbra is az általánostól eltérő szabályokat alkalmazhatnának, de az ügyeletre vonatkozó főbb kereteket a jövőben nem kormányrendelet, hanem törvény határozná meg.
Az egészségügyi ügyeletben munkát végző dolgozók maximális heti munkaidejére vonatkozóan a minisztériumok eltérő javaslatokat tettek.
A szociális tárca szerint heti 60 órában kellene maximalizálni a munkaidőt, míg az Egészségügyi Minisztérium úgy véli: ez az idő nem elég az ágazat számára, ezért heti 78 órát határozna meg. A javaslattal kapcsolatban még folynak az egyeztetések.