Szent Erzsébet falva a jelenlegi Pest déli részét foglalta el. A település pontos kiterjedését még nem ismerik a kutatók, csupán annyit, hogy az írásos emlékek már a XIII. században említést tettek a faluról, a XIV-XV. században pedig már mint mezőváros szerepel - mondta az InfoRádiónak a Budapesti Történeti Múzeum Középkori Osztályának munkatársa.
A település tulajdonosai részben főurak, főnemesek voltak - tette hozzá Zádor Judit.
Hatalmas lehetett
Egyes leírások szerint a falu egészen a Bakáts térig húzódott. A Mátyás király által építtetett városfal Pest déli részén keresztben áthaladt a településen. A Pesthez tartozó része városias helységgé fejlődött, a másik részéről egyelőre kevesebbet tudnak, hiszen még nem tárták fel - közölte a régész.
Elképzelhető, hogy a Kálvin téri metróépítés helyszíne Szent Erzsébet falvához tartozott - fűzte hozzá Zádor Judit.
Mivel csak okleveles források leírásait ismerik, a régészek nem tudják, hányan lakhattak a településen, az azonban biztos, hogy a Duna partján virágzó, minden bizonnyal sűrűn lakott helység feküdt.
Zádor Judit szerint a település a Váci utca felé vizes, mocsaras rész volt, a Kálvin tér felé pedig homokos volt a talaj.
Hamarosan ásnak majd
A Kálvin tér azért is érdekes, mert ott állt a Kecskeméti kapu, majd a török megszállás idején török temető alakult a falu helyén végig a Soroksári út mentén. Ezt a XVI-XVII. századi ábrázolások is megerősítik.
A hamarosan megkezdődő ásatás nem lassítja majd a metróépítést. A régészek hónapok óta tárgyalnak az építőkkel. A jelenleg folyó régészeti megfigyelés csupán dokumentáció, a nagyobb szabású feltárás a jelenlegi aluljáró kibővítésével egy időben indul majd meg - közölte az ásatás szakértője.