"Nem kis Budapestek létrehozása volt a kormány célja a központi közigazgatási szervezetek régióssá alakításakor" - magyarázta az InfoRádió kérdésére az államreformért felelős kormánybiztos.
Január elsejétől hat állami szervezet megyei helyett már régiós alapon szerveződik, az azonban kérdéses, hogy mi alapján kapták a megyeszékhelyek az egyes intézmények központjait.
A decentralizáció jegyében paradox módon centralizáltabban szerveződik január elsejétől hat központi közigazgatási intézmény. Az ÁNTSZ-t, az APEH-et, a nyugdíjbiztosítót, a KSH-t, a munkaügyi központokat és a közigazgatási hivatalokat az év elejétől az ország területét lefedő hét régióban 1-1 központból irányítják.
Az erről szóló tavalyi határozat után a megyék lobbizni kezdtek, hogy minél több szervezet központját a saját székhelyükön tartsák. A régiós átalakítás legnagyobb nyertese Szeged lett, ahová a regionális fejlesztési tanácsokkal kiegészült hét közigazgatási intézmény közül öt szervezet helyezheti központját.
A régióban Békéscsabára kerül az ÁNTSZ és a munkaügyi központ régiós székhelye, Kecskemét viszont - az országban megyeszékhelyek közül egyedüliként - nem lehet központja egyik közigazgatási intézménynek sem.
Az ország többi régiójában nagyjából arányosan osztották el az intézményi központokat. A fő probléma a közigazgatási hivatalok központjainak szétosztásakor jelentkezett, ez jelenti ugyanis a régió valódi központját. Két régióban nem a térség legnagyobb városa lett a központ, a Dél-Dunántúlon ugyanis Pécs helyett Kaposvárra, Észak-Magyarországon pedig Miskolc helyett Egerbe költözhetett a régiós közigazgatási hivatal.
Az Államreform Bizottság alelnöke korábban az InfoRádió kérdésére elmondta: ennek a presztízsen kívül nincs sok jelentősége. Draskovics Tibor szerint erre azért volt szükség, hogy ne legyen egy-egy nagyobb városnak túl nagy hatalma.
Az önkormányzati tárca hangsúlyozza, hogy az állampolgároknak ezért nem kell majd más városba utazniuk ügyeik intézésekor, hiszen a megyei kirendeltségek minden megyeszékhelyen megmaradnak.
A HVG egy korábbi cikke szerint a Fideszt tőrbe csalták a régiós átszervezést megteremtő jogi hercehurca során. A regionalizációt hevesen ellenző Fidesz ugyanis tavaly tavasszal egy kétharmados többséget igénylő alkotmánymódosítással lényegében a kabinet kezébe adta a kormányzati szervezetek átalakításának lehetőségét, jóllehet a KDNP jelezte, hogy ezzel a területi hivatalok átszervezéséhez is elegendő lesz az egyszerű parlamenti többség.
Draskovics Tibor szerint viszont a kormány csak a központi közigazgatási intézményeket tudta január elsejétől egyszerű többséggel regionálissá alakítani, a többi költségvetési intézményhez továbbra is kétharmados parlamenti többség kell.