A Liga Szakszervezetek a munkahelyi szabadságok kiadásának rendjéről szóló törvény megvétózását kéri Sólyom László köztársasági elnöktől - mondta Gaskó István, az érdekképviselet elnöke.
"Azt várjuk pontosan a köztársasági elnöktől, hogy az ilyenkor szokásos törvény-visszaküldéssel próbálja rávenni a parlamentet, hogy gondolja át ezt a javaslatot. Ha mégis hatályba lép ez a törvény, akkor az Alkotmánybírósághoz leszünk kénytelenek újra fordulni" - jelentette ki Gaskó István.
A Liga Szakszervezetek elnöke hozzátette: a parlament által hétfőn módosított törvény jelenlegi formájában továbbra is alkotmánysértő.
Az Alkotmánybíróság tavaly decemberben azért minősítette alkotmányellenesnek az eddigi szabályozást, mert a pihenés alkotmányos jogát sértette, hogy az éves fizetett szabadságok teljes egészét át lehet vinni a következő évre.
A Liga szakszervezetek szerint az lenne a legjobb, ha úgy maradna minden, ahogy jelenleg, az Alkotmánybíróság döntése alapján van, tehát minden szabadságot ki kéne adni tárgyévben, és csak elemi csapás esetén lehetne átvinni ezeket a napokat a következő évre.
"Összességében jó"
Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke szerint a törvénymódosítás összességében jó, de kifogásolható, hogy a jogszabályból nem derül ki pontosan, milyen rendkívüli okokra hivatkozva tarthatja vissza a munkáltató a dolgozó szabadságát.
"Mi úgy gondoljuk, hogy csak rendkívüli okok késztethetik arra a munkáltatót, hogy ne adja ki a szabadságot, azon azért még vita van, hogy benne maradt, ez a különös gazdasági érdek, ami azért nem túlságosan definiált fogalom" - jegyezte meg az MSZOSZ elnöke.
Pataky Péter hozzátette: a módosítás pozitívuma, hogy évente három szabadnappal a munkavállaló is megteheti, hogy nem jelzi előre, mikor kívánja kivenni.
A módosítás értelmében az éves szabadság egynegyede vihető át a következő év március 31-éig, illetve kollektív szerződés rendelkezése esetén június 30-áig.