Hámori József, a Magyar Örökség és Európa Egyesület bírálóbizottságának elnöke az ünnepséget megnyitó beszédében arról szólt: a díjak adományozásának célja, újra és újra elmondani és felfedezni azt, milyen gazdag kulturális, tudományos értékekkel rendelkezünk, bemutatni a nemzet számára különösen fontos értékeinket és azok képviselőit.
A Magyar Örökség-díjjal korunk, valamint a XX. század első felének legjelentősebb magyar teljesítményeit jutalmazzák. Az elismerések odaítéléséről a Magyar Örökség és Európa Egyesület által felkért bírálóbizottság dönt.
A testület tizenegyedik esztendeje - évente négy ízben -, állampolgári javaslatok alapján, titkos szavazással hozza meg döntését.
Magyar Örökség kitüntető címet kapott a Zeneakadémia (Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem).
A Szatmári Irgalmas Nővérek "szolgáló szeretete" szintén Magyar Örökség-díjas lett.
Grétsy László nyelvész anyanyelvművelő életművéért vehette át az elismerést.
Kóka Rozália népi előadóművész, mesemondó a "néphagyományt átörökítő tündökléséért" kapta meg a díjat.
Posztumusz Magyar Örökség-díjas lett Marek József állatorvos professzor, akinek az "állatorvos-tudományban nyújtott kiemelkedő szerepéért" ítélték oda az elismerést.
Szintén posztumusz Magyar Örökség-díjas lett Rédei László matematikus professzor, akinek "tudományművelő szellemiségéért" ítélték oda az elismerést.
Lichtenberger György orvos professzor "áldozatos gyógyító és jótékony szolgálatáért" érdemelte ki a Magyar Örökség-díjat.