Nem a harctereken vesztett sok embert Magyarország, hanem a holokauszt során és a szovjet fogságban - közölte Stark Tamás.
A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa kifejtette: 600 ezer magyar állampolgár volt a szovjet munkatáborokban, és közülük 200 ezren nem tértek haza.
A hadifoglyokat a háború után nem engedték el, a túlélők többsége 1948-49 körül térhetett haza - tette hozzá.
Stark Tamás kiemelte: az elítéltek még rosszabb helyzetben voltak, ugyanis legtöbbjük 1953 után jöhetett haza, de a kevésbé szerencsések itthon is börtönbe kerültek.
A szovjet gazdaságnak fontos pillére volt a kényszermunka - hangsúlyozta Stark Tamás.
Hozzátette: a belső munkaerőforrások az 1930-as évek végére elfogytak, ezért volt szükség a külföldi kényszermunkásokra.