- Többször is elmondtuk, hogy a jeles napon időmet megosztva Erdélyben és Magyarországon is fogok ünnepelni, hogy ezzel is kifejezzem a magyarság összetartozását. Ez egyértelmű, a félremagyarázásokkal pedig nem szeretnék foglalkozni.
- Mit jelent ma, három évvel a kettős állampolgárságról szóló sikertelen népszavazás után a nemzet egysége?
- A februári és márciusi romániai látogatás legfőbb üzenete az volt, hogy nem fordítunk hátat a környező országokban élő nemzetrészeknek. Emellett a nemzeti egység jövőbeli útját is igyekeztem felvázolni: azt, hogy miként lehet az Európai Unióban együttműködni, és hogy együttes stratégiára van szükség Magyarország és a határon túli nemzetrészek fejlesztésében. A közös jövőt tehát nem érzelmi alapú politikára kell építeni, hanem a tárgyilagos önismeretre és az emberi jogokra - mert az unió leginkább a jogok nyelvén ért.
- Azt az üzenetet, amelyet a jelek szerint itthon nem mindenki fogott fel, mennyire értették meg odaát?
- Olyan helyeken voltam, ahol még soha nem járt magyar államfő, de még csak magas rangú állami tisztségviselő sem. Mindenütt örömmel tapasztaltam, hogy sokan megértették az üzenetet, sőt többen arról beszéltek, hogy ez a két út helyrehozta azt, amit a 2004-es népszavazás elrontott. Mint korábbi szlovákiai látogatásomon, most is hangsúlyoztam, hogy magától értetődőnek kell tekinteni a kapcsolatot a nemzetrészek között. Így a világ legtermészetesebb dolga, hogy március 15-én Kolozsvárott mondom el az egész magyarságnak szóló beszédemet. Európában immár jogilag is elismerik, hogy létezik politikai nemzet és kulturális nemzet, melyeknek nem feltétlenül esnek egybe a határai - én most ennek személyesen adtam hangsúlyt.- Mindkét látogatásán hangsúlyozta, hogy a kisebbségek kulturális autonómiája magától értetődő minimum, ám a jogok teljessége - ahol minden feltétel megvan hozzá - a területi autonómia lehetőségét is magában foglalja. A magyar kormány mintha nem mindig állna ki ilyen egyértelműen a területi autonómia mellett.
- Egy közös kormányülésen és egy elnöki látogatáson lehetnek eltérőek a témák, kerülhetnek máshová a hangsúlyok, de ettől még az elnök nem folytat önálló külpolitikát. Most is ügyeltem rá, hogy egy hanggal se mondjak mást vagy többet, mint a kormány álláspontja, illetve mint amit korábbi hivatalos látogatásomon mondtam.
- Ugyanakkor Traian Basescu egységes, oszthatatlan nemzetállamról beszélve elutasította a területi autonómia lehetőségét. A román államfő elzárkózása milyen reményekre jogosít fel?
- Álláspontunkon nem kell változtatni. Tisztázni kell viszont, hogy a területi autonómia önmagában nem oldhatja meg az erdélyi magyarság problémáját. Már csak azért sem, mert csak egy, a székelyföldi tömbben élő részük van abban a helyzetben, hogy ez a lehetőség szóba jöhet; a szórványban élők számára más megoldások kínálkoznak, például az önkormányzati szövetségek. A kulturális autonómia viszont mindenki számára magától értetődő jog.
- Utóbbi téren mennyire elégedett?
- A kulturális önállóság több intézménye ma is létezik, de nagyon várjuk a nemzetiségi törvényt, ami a kulturális önigazgatást kifejezetten kimondja és normává teszi.
- Néhány hónapja szlovák kollégájával arról beszélgettek, hogy kinek-kinek át kell értékelnie a szomszédos népekkel megélt közös történelmet, utóbb pedig egy magyar-román közös történelemkönyv lehetősége merült fel. Az ilyen kezdeményezések terén milyen esélyt lát a megbékélésre?
- A közös történelemkönyv valamennyi szomszédos országgal régóta napirenden van, és sosem a magyarokon múlik, hogy még nem valósult meg. Úgy látom, Magyarországon a közvélemény is egyre nyitottabb arra, hogy reálisabban lássuk közös történelmünket. Én pedig azért tudok elmenni bárhová, mert nem sérelmeket viszek, hanem annak üzenetét, hogy a történelmi hibákat mindegyik félnek el kell ismernie, de azután természetesnek kell venni, hogy az országban más nemzetrészekkel élünk együtt, amelyeknek jogai vannak, és amelyek anyaországukkal érzelmileg is összeforrtak. Besztercebányán azt mondtam szlovák egyetemi hallgatóknak: engedjék meg, hogy szeressem egykor közös hazánk egészét! Tőlünk sem vesz el semmit, ha a szomszéd népek hasonlóan éreznek.
(A Heti Válasz következő száma március 22-től kapható.)