Ikvai-Szabó Imre gazdasági főpolgármester-helyettes az InfoRádiónak elmondta, hogy a 4-es metró 60 százalékos uniós támogatását tartja csak elfogadhatónak, erről folynak jelenleg a háromoldalú tárgyalások.
"Ez esetben 20-20 százalékon osztozna az állam és a főváros. Ennél lejjebb menni nem tudunk. Ennek tartalmaznia kell az állomásépületeket, a felszíni rendezés költségeit - erről folyik most az egyeztetés" - fogalmazott a gazdasági főpolgármester-helyettes.
Ikvai-Szabó Imre hozzátette, hogy a metrótörvény hatályos, miként érvényesek a projekt finanszírozására kötött nemzetközi banki szerződések is, így abban az esetben sem lenne veszélyben az építkezés, ha az unió nem adna támogatást.
Az unió inkább több programot finanszírozna
Ana-Paula Laissy, az Európai Bizottság illetékes szóvivője a Népszabadságnak úgy nyilatkozott, hogy az unió inkább abban érdekelt, hogy lehetőleg ne a 4-es metró vigye el az egész támogatási keretet, hanem más beruházás is kapjon belőle, azaz a vártnál csak egy kisebb részt támogatnának.
Erre a kormány nevében Bajnai Gordon fejlesztési kormánybiztos úgy nyilatkozott, hogy a magyar fél viszont csak a kerek egész projekt megvalósításában érdekelt.
Mit mond a jogszabály?
Jogszabály szerint a 4-es metrónak 312 milliárd forintból kell megépülnie, ebből 236 milliárdot az állam, 76 milliárdot a főváros finanszíroz. A költségek 75 százalékára mindkét fél hitelkeretet nyitott az Európai Beruházási Banknál. A keretből mintegy 40 milliárd forintot hívtak eddig le.
A tervezett összköltségben nincs benne a felszíni rendezési program, ami legkevesebb 60, de akár 120 milliárd forintba is kerülhet.
Az igazi problémát az okozza, hogy a kivitelezőkkel eddig megkötött szerződésekben szereplő költségek már most meghaladják az első szakaszra tervezett végösszeget. Pedig a beruházás legkényesebb része, az alagútfúrás még meg sem kezdődött.
A főpolgármester szerdán tervek szerint számol be arról, hogy hol tart a beruházás finanszírozása, és milyen lehetőségek várhatók.