A választásra jogosult 127.128 állampolgár 32,51 százaléka, 41.328 fő járult az urnák elé. Az érvényes szavazatokat leadott választók 94,3 százaléka, azaz 38.870 fő elutasította a fejlesztést, 5,7 százalékuk, azaz 2.343 ember pedig támogatta azt. A szavazatok közül 87 érvénytelen volt, 28 pedig nem került az urnákba - mondta el Papp Judit, a város jegyzője.
Hozzátette: a referendum érvényességéhez a választópolgárok több mint felének részvételére lett volna szükség.
A pécsiek a következő kérdésre adhattak választ: "Egyetért-e ön azzal, hogy a pécsi építési szabályzat és a szabályozási terv módosuljon akként, hogy Pécs közigazgatási határán belül ne épülhessen katonai radar?".
A jogszabályok szerint ha a referendum érvényes és eredményes, a polgárok többsége pedig kinyilvánítja, hogy nem akar radart a Tubesre, az önkormányzat ennek megfelelően köteles módosítani a terület rendezési tervét.
Tasnádi tárgyalna, a minisztérium építene
Kővári János, az Összefogás Pécsért Egyesület frakcióvezetője az InfoRádiónak azt mondta: a helyi döntéshozók azt ígérték, hogy figyelembe veszik a többség akaratát.
Tasnádi Péter, Pécs polgármestere a referendum után hangsúlyozta: már hétfőn tárgyalásokat kezd a kormánnyal az ügyben.
Közben a Honvédelmi Minisztérium közleményben jelezte: álláspontjuk szerint az eredmény azt jelenti, hogy a választópolgárok döntő többsége szerint nincs akadálya a radarállomás megépítésének.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök 2005 novemberében jelentette be, hogy a kormány azt javasolja: a Pécs melletti Tubes-hegyre telepítsék az eredetileg a Zengőre tervezett radart.
A beruházást ellenző civil szervezetek ezután 13 ezer aláírást gyűjtöttek össze a népszavazás kiírásáért. A pécsi közgyűlés decemberben tűzte ki a referendum idopontját.