Az elmúlt három évben semmit nem javult a magyar közoktatás költséghatékonysága - mondta az InfoRádiónak az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet tudományos tanácsadója. Halász Gábor szerint ez látható a pedagógusfizetésekből is.
"Más, hozzánk hasonló országhoz képest szerényebb eredményeket nagyobb ráfordítással érünk el. Ezt mi sem mutatja jobban, hogy míg 2003-ban körülbelül a nemzeti jövedelem ugyanolyan hányadát költöttük közoktatásra, mint a többi OECD ország, egy magyar pedagógus sokkal kevesebbet keresett, mint a többi, ugyancsak OECD ország pedagógusa" - fejtette ki a szakember.
Halász Gábor szerint a magyar oktatási rendszer sokkal munkaerő-igényesebb, mint a környező országoké, a pedagógus-elbocsátás tehát nem megoldás semmire.
Változatlan alapok
A Jelentés a magyar közoktatásról című tanulmánykötet szerkesztője szerint a legfőbb hiba, hogy a bejelentett közoktatási reformlépések nem változtatnak a rendszer alapjain. Halász Gábor úgy véli: nonszensz, hogy adott esetben 7-8 éves korukig is óvodában maradhatnak a gyermekek.
"Az elmúlt években bevezettünk egy extra évet, hogy az idegennyelv-oktatásra nagyobb figyelmet tudjunk fordítani. Ezt úgy kellett volna megoldani, hogy újraosztjuk az iskolaidőt, tehát több időt kell erre fordítani, de azt valahonnan el kell venni. Másik pedig az, hogy más országokhoz képest mi jóval hamarabb kezdjük el a gyermekek szaktárgyi oktatását" - sorolta a problémákat a kutató.
Az InfoRádió felvetésére Halász Gábor kijelentette: ahol drasztikusan csökken a gyereklétszám, ott elkerülhetetlen az iskola bezárása, ez így van más országokban is.
Az oktatáskutató szerint kulcskérdés lehet, hogy a következő hét évben érkező uniós forrásokat hogyan használja fel Magyarország.