Az '56-os Intézet igazgatója szerint az ostrom a forradalom legsötétebb epizódja. Egy artikulálatlan dühkitörés volt az Államvédelmi Hatóság ellen, amely többségében vétlen áldozatokat szerzett.
Rainer M. János azt mondta: a megöltek többsége besorozott katona volt és nem tiszt. Mindehhez az vezetett, hogy az ÁVH korábban sorozatosan tartóztatott le fegyveres és nem fegyveres forradalmárokat.
Tény, hogy lincselés, megengedhetetlen önbíráskodás történt a Köztársaság téren, ez azonban csak egy epizódja volt a forradalomnak. Ennek ellenére később, a Kádár-korszakban a forradalom - vagy ahogy ők hívták - az ellenforradalom igazi arcának igyekeztek beállítani - tette hozzá.
A történész szerint az esemény nem volt döntő mozzanat abból a szempontból, hogy a szovjetek bevonultak Magyarországra. A történésekrők a másnapi sajtó is alig-alig adott hírt.
Magyarországon a kormány ezen a napon döntött a többpártrendszer és a koalíciós kormány megalakítása, valamint a begyűjtési rendszer eltörlése mellett.