Az Európai Bizottság még júniusban kérte fel Magyarországot, hogy módosítsa a privatizációs törvényt, mert szerinte az nem egyeztethető össze a közösségi joggal.
A brüsszeli bizottság úgy vélte, hogy a törvény indokolatlanul korlátozza a tőke szabad áramlását és a letelepedéshez való jogot, mivel szavazatelsőbbségi részvények (aranyrészvények) révén az államot különleges jogokkal ruházza fel harmincegy privatizált társaságban. A bizottság október 20-áig adott határidőt a magyar válasz ismertetésére.
A törvényjavaslat szerint a privatizációs törvényben felsorolt gazdasági társaságok által kibocsátott részvényhez fűződő elsőbbségi jogok megszűnnek, és az aranyrészvények törzsrészvénnyé alakulnak át.
Azokban a társaságokban, ahol a közellátás, illetve a közérdek sérelme még elvben sem merült fel, további jogalkotásra nincs szükség: ide tartozik a MOL és a Magyar Telekom.
Ez azonban nem zárja ki, hogy a szavazatelsőbbségi részvény megszüntetését követően a részvényesek úgy döntsenek, hogy az állam, vagy más javára új szavazatelsőbbségi részvényt bocsátanak ki - áll a javaslat indoklásában.
Az ország energetikai ellátása biztosítása érdekében ugyanakkor indokolt lehet, hogy a jogszabály közhatalmi jogosítványokat biztosítson, kizárólag hatósági jogkörben az állam képviselőjének.
Ezeket azonban világosan el kell választani az állam esetleges tulajdonosi szerepétől - fogalmaznak a javaslatban.
Az erőmű társaságok, elosztó és rendszerirányító társaságok esetében ez azt jelenti, hogy az ágazati törvények felülvizsgálatakor - amennyiben szükséges - a jogalkotó további hatósági jogkört biztosíthat az állam számára.