A Népszabadság arról ír, hogy míg a földrengések valószínűsége egy adott térségben statisztikailag kiszámolható, addig a zavargások bekövetkezésével a biztosítók nem tudnak számolni - írja a lap. Ennek ellenére a biztosító fizethet, ha jónak látja, és mindez a cégek döntésén múlik. Két biztosító a Népszabadság kérdésére válaszolva arra utalt, hogy kártalaníthatja ügyfeleit, a megkérdezett cégek közül csak egy mondott határozott nemet - olvasható a Népszabadságban.
A Magyar Nemzet beszámolója szerint kevesebb lesz a fizetésünk és jövőre több ezer vállalkozás csődje várható. A lapnak nyilatkozó elemző jövőre 6-12 százalékos reálbércsökkenésre számít. Idén július végéig öt és fél százalékkal nőttek a reálkeresetek a tavalyi év hasonló időszakához képest. A teljes munkaidőben dolgozók átlagban bruttó 167 ezer forintot kerestek a vizsgált időszakban.
A szeptembertől emelkedő járulékok négy százalékkal csökkentik a béreket - mondta a lapnak Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. A fizetések értékét emellett rontja a lap szerint szeptembertől megugró infláció is. A megszorítások miatt egyértelmű csökkenés várható a foglalkoztatásban is. A közszférában ez 25-30 ezer főt jelenthet, és több üzleti vállalkozás kerülhet csődhelyzetbe, főleg az építőiparban és a vendéglátásban.
A Napi Gazdaság szerint a múlt hónapban már éreztette hatását a színlelt szerződések megszüntetésére adott moratórium lejárta. Csaknem háromszor annyi egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás folyt be a költségvetésbe, mint júliusban. Az ekho nevű adózási formát választók száma azonban még így sem éri el a kormány által áhított 10 ezer főt - írja a lap.
A cikk szerint a többség az utolsó pillanatig várt azzal, hogy az eváról és más, a normál adózásnál olcsóbb adózást jelentő jogviszonyról átálljon az ekhóra. Ezeknek a száma azonban nem érte el a lélektaninak tartott tízezres határt. Korábban a kormányzó MSZP-ben elhangzottak olyan vélemények, hogy ilyen esetben érdemes lenne felülvizsgálni az új adózási formát.
Magyarországon jelentős a lemaradás a szélessávú Internet terén, de a fejlődés látványos - tudhatjuk meg a Világgazdaságból. A cikk szerint 2012-re 80-90 százalékra nő a legtöbb EU országban a gyors internettel ellátott otthonok száma. Magyarországon ez az arány ma mindössze 11 százalék, ám a fejlődés dinamikus: az első félévben a tavalyi hasonló időszakhoz képest 68 százalékkal nőtt az előfizetések száma, amely meghaladja a 750 ezret.
A portfolio.hu cikke azt vizsgálja, hogyan hat az erőszak a befektetőkre. Egy szociológust idézve a gazdasági portál azt írja, hogy hasonló események más, demokratikus országokban is történnek. Emiatt nem várható, hogy a befektetők 75-80 százalékát képviselő külföldiek eladási hullámmal reagálnának. Az írás megemlíti, hogy a 2005-ös párizsi zavargások is egy miniszter szabadszájú megjegyzései miatt törtek ki. Nicolas Sárközy belügyminiszter ugyanis sértő hangnemben beszélt a franciaországi bevándorlókról. A Portfolió grafikonja szerint a francia tőzsdeindex először esett, de még a zavargások vége előtt visszaállt a korábbi szintre.