A graffitizők azzal, hogy összefirkálják az épületeket és a járműveket, egyfajta szubkultúrát jelenítenek meg, ezzel tudják legközérthetőbben demonstrálni szabadságukat, hovatartozásukat - elemezte a jelenséget az InfoRádióban a BRFK bűnmegelőzési osztályának vezetője.
Jármy Tibor hozzátette: ennek ellenére rongálásnak minősül a falfirkálás.
Ezért megelőző akcióprogramot indítottak, amelynek keretében arra kérték a kerületi önkormányzatokat, hogy mérjék fel saját kerületükben a graffiti-helyzetet, és jelöljenek ki olyan területeket, ahol legálisan kiélhetik rajzolhatnékjukat a falfirkások.
A kerületek mostanában érkező reakcióiból azonban - Jármy Tibor szerint - úgy tűnik, hogy egyelőre nem sikerült megnyerni az önkormányzatokat az ötletnek, az eddigi visszajelzések alapján még nem jelöltek ki ilyen felületeket.
Arra a felvetésre, hogy esetleg a rendőrség is biztosíthatna falfelületet, az osztályvezető külföldi példákat hozva elmondta: az önkormányzatok rendelkeznek megfelelő ingatlanokkal, például gyárépületekkel ehhez.
Kérdés persze, hogy ilyen legális graffitis felületekkel csökkenthető lenne-e az épületekre kerülő falfirka mennyisége.
Jármy Tibor maga is utalt arra egy graffitis ars poeticából idézve, hogy egyáltalán nem csak az alkotásvágy, hanem az illegalitással járó izgalom és az adrenalinéhség is hajtja a graffitiseket.