A magyar szabályozás ma is foglalkozik az élelmiszerek címkéjével, de inkább csak azt határozza meg, minek muszáj rákerülnie.
Ilyen az összetétel, a minőség megőrzésének ideje, a gyártó és forgalmazó neve, illetve címe, valamint a termék megnevezése - mondta el az InfoRádiónak Siklósi Máté, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség helyettes szóvivője.
A csomagoláson azonban ezen túl ábrákkal, rajzokkal, reklámszövegekkel próbálja meg sok gyártó felkelteni a vársárlók figyelmét, és számos esetben előfordul, hogy ezek félrevezetik a vásárlót, aki így nem azt kapja, amit vár - mutatott rá Siklósi Máté.
A helyettes szóvivő Belgium példáját említette, ahol már az is megtévesztésnek számít a szabályozás szerint, ha olívabogyó rajza szerepel egy olyan terméken, amely csak 2-10 százalékban tartalmaz olívaolajat, vagy olívabogyót.
"Nálunk a jogi háttér a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség számára nem ad felhatalmazást, hogy ilyen esetekben szigorúan és egyértelműen járjon el" - hangsúlyozta Siklósi Máté.
Hozzátétte, hogy azért több olyan esetben is szabtak ki büntetést az elmúlt időszakban, amikor egy-egy vitamin- vagy élelmiszerkészítményt valótlan, laboratóriumban nem igazolható hatással reklámoztak.
Bár önmagában a büntetésnek nincs igazi visszatartó ereje - vélekedett a helyettes szóvivő, a büntetés arra mindenképpen jó, hogy komolyan vegye az elmarasztalt cég a döntést, és a nyilvánosság is értesüljön az esetről.
Ez pedig már elgondolkoztatja az érintett cégeket: érdemes-e tovább folytatni a megtévesztő gyakorlatot.