A Magyar Nemzeti Bank 1993-ban bocsátotta ki itt azt az érmesorozatot, amely jelenleg is forgalomban van. A magyar érmék kétféle alapanyagokból készülnek. A sárgább színűek réz-, nikkel- és cinkötvözetek, amik pedig világos, ezüstfehér színűek, azok réz- és nikkelötvözetek - mondta el az InfoRádióban az MNB munkatársa.
Amikor a jegybank kibocsátotta ezeket, akkor az alapanyagárak jelentősen alacsonyabbak voltak. Mára viszont a kis címletű érmék, az egy- és kétforintosok alapanyagára meghaladja a névértéket. A réz tonnánkénti ára például jelenleg kétszer annyiba kerül, mint másfél éve - közölte Magyarné Földing Zsuzsa.
Finnországban visszatartották
Ez azonban nemcsak a forintra, hanem külföldi valutákra is igaz. Például a 2002-es eurókibocsátás kapcsán Finnországban az egy- és kétcenteseket éppen azért nem bocsátották ki, mert az előállítási költség meghaladta volna a névértéket.
Amikor a nemzeti bankok kibocsátanak egy érmesort vagy emlékérmét, akkor fő szempontnak azt tekintik, hogy a pénz előállítási költsége ne haladja meg a névértékét.
Kivonják az egy- és kétforintost?
Az olyan esetekben, mint a magyar egy- és kétforintosé, a jegybanknak meg kell fontolnia, hogy költséghatékonyság miatt kivonja-e ezeket a forgalomból. A költségek mellett azonban figyelembe kell venni azt is, hogy az érme mennyire része a fizetős forgalomnak.
Magyarországon még a lakosság nagy hányada használja az egyforintosokat, ezért az MNB még nem vonja ki őket a forgalomból.