A kormányfő törvényszerűnek tartja, hogy minden átalakulásnak velejárói a kisebb-nagyobb konfliktusok.
Gyurcsány Ferenc internetes naplójában azt írta: ami az egész érdekét szolgálja, az nem egy esetben nemhogy nem szolgálja valamennyi társadalmi csoport érdekét, hanem egyes csoportokat kifejezetten sérthet.
A miniszterelnök szerint ráadásul a sérelem gyakran rövid távú és azonnali, míg az országra vonatkozó előny vagy haszon áttételes és hosszabb távú.
A szocialista politikus úgy fogalmazott: a sérelem átélhető és mozgósító erejű, az áttételes és sok esetben közvetlenül nem is érzékelhető hosszú távú előny pedig legfeljebb csendes racionális támogatást teremt.
Így aztán nagy különbségek vannak az egyes intézkedések kapcsán azok között, akiknek a javát szolgálják ezek az intézkedések, és azon csoportok között, akik nem egy esetben kárvallottak - tette hozzá Gyurcsány Ferenc.
Átalakítás nagyobb megrázkódtatás nélkül
Vitányi Iván, az MSZP Szociáldemokrata Platformjának vezetője még januárban mondta azt az InfoRádiónak, hogy a változások járnak ugyan megrázkódtatásokkal, de ezek elviselhetőek lesznek az ország jelenlegi fejlettségi szintjén.
Kolosi Tamás szociológus, a TÁRKI elnöke szintén egy éve eleji konferencia után nyilatkozta azt az InfoRádiónak, hogy megrázkódtatások nélkül is lehet reformokat végrehajtani.
Amennyiben valóban reformokra kerül sor, a költségvetés rendbetétele nem feltétlenül jelent megszorító intézkedéseket, mert a nagy ellátórendszerekben a pénzhiány éppúgy jelen van, mint a pazarlás - fogalmazott a TÁRKI elnöke.
Éppen ezért egy valódi reformfolyamat nem csak pénzt igényel, hanem a pazarlás megszüntetése révén megtakarítást is eredményezhet - hangsúlyozta Kolosi Tamás.
Kiigazítás, elbocsátások?
Az InfoRádió értesülései szerint a kormány idén két lépésben mintegy 600 milliárd forintos költségvetési kiigazítást szeretne végrehajtani.
A köz-, és államigazgatás átalakításával pedig akár több tízezer közigazgatásban dolgozótól válhat meg az állam.