A sárospataki kötetek visszaadásával első ízben alkalmazzák az 1998-ban hozott és 2000-ben átszerkesztett orosz restituciós törvényt.
Eszerint a Szovjetúnió azt a kárt kompenzálja a II. világháború végén zsákmányolt műkincsekkel, amelyet az ellenséges megszállás okozott az orosz kulturális örökségben. Az oroszok ezért úgy gondolják, hogy a visszaadás is alapvetően cserealapon történhet.
Az oroszok az elhúzódó vitákban gyakran emlegették azokat a károkat, amelyet a magyar hadsereg okozott nekik a második világháborúban.
Ez jogi szempontból indokolatlan, hiszen Magyarország ezekért jóvátételt fizetett.
Mindenesetre a restituciós törvény értelmében Magyarország 400 ezer dollár térítést nyújt a Lenin könyvtárnak. Igaz, a törvény a jogászok szerint ellentétes a nemzetközi joggal, és Jelcin elnök többszöri alkotmányos kifogásai ellenére hagyta jóvá az orosz alkotmánybíróság.
Kormányzati forrásból az InfoRádió úgy értesült, hogy nem csak a törvényben előírt 400 ezer dollárt adja Magyarország a sárospataki kötetekért cserébe. Önkéntes hozzájárulásként a magyar fél elvégeztette a kötetek digitalizálását is, ami körülbelül 25 ezer dollárba került.
Ezenkívül a Mol Rt. a frissen létrehozott oroszországi alapítványa útján közel egymillió dollárt adományozott két múzeum helyreállításához.
Információnk szerint a diplomáciában megszokott, hogy magáncégek ehhez hasonló helyzetben valósítják meg beruházásaikat az adott országban; így nem közvetlenül a magyar állam fizet a kincsekért.