Címke: ukrajna (10865 cikk)

J. D. Vance amerikai alelnök szerint Oroszország "jelentős engedményeket" tett az ukrajnai háború politikai rendezése érdekében, és annak ellenére, hogy a felek nem értek el áttörést a harcok leállításában, már érzékelhető érdemi előrelépés.

Sajtóértesülések szerint az ukránok arra készülnek, hogy nagy sorozatban gyártsanak egy teljesen új, minden korábbinál nagyobb hatótávolságú és pusztító erejű rakétadrónt.

Párizs bekérette az olasz nagykövetet Matteo Salvininak a francia elnököt bíráló szavai miatt.

Donald Trump két héten belül dönt arról, hogy két lehetőség közül milyen irányban lép tovább az ukrajnai háborút illetően.

Szergej Lavrov az amerikai NBC News-nak nyilatkozva kijelentette: nem folynak egy ukrán–orosz csúcstalálkozó előkészületei, bár Donald Trump utalt ilyesmire.

Az Európai Bizottság közlése szerint a támogatásból 3,05 milliárd eurót a 2024-ben elindított úgynevezett Ukrajna Eszköz keretéből, 1 milliárd eurót pedig a brüsszeli testület rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatási programjából (MFA) fizetnek ki.

Egy hét telt el az Anchorage-ban tartott amerikai-orosz elnöki csúcstalálkozó óta, egyelőre azonban semmi jele annak, hogy akár egy centiméterrel is közelebb került volna a célul kitűzött ukrajnai béke. A harctéri fejlemények mellett erre utalnak a legfrissebb nyilatkozatok, legyen szó akár az ukrán vagy az amerikai elnökről, vagy a Vlagyimir Putyin helyett sűrűn kommunikáló Szergej Lavrov orosz külügyminiszterről.

„Ha a háborúban sikerülne fegyverszünetet elérni, és a nyugati államok közösen döntést hoznának egy békefenntartó misszióról, Csehország is hajlandó lenne katonákat küldeni Ukrajnába” – jelentette ki Jana Černochová cseh védelmi miniszter. Petr Pavel köztársasági elnök pedig úgy nyilatkozott: egy háborút lezáró megállapodás érdekében Ukrajnának valószínűleg területeket kellene feladnia. Bár ez sértené a nemzetközi jogot, az elnök ideiglenes megoldásként tekintene rá.

Az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerint Ukrajnára és az Európai Unióra is veszély leselkedik az orosz elnök egyik ajánlata miatt.

Oroszország 28 év után teljes körűen felújította és ismét szolgálatba állította az Admiral Nahimov nevű, nukleáris meghajtású hadihajóját. A hatalmas, 28 ezer tonnás cirkáló az orosz tengeri flotta zászlóshajója lesz, de az InfoRádiónak nyilatkozó Kaiser Ferenc (docens, NKE) szerint csak erődemonstrációra jó.

A Trump–Putyin tárgyalássorozat lehetséges témáit, a két ország vezetője között megköthető dealeket vette számba az InfoRádióban az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője, Horváth Sebestyén.

Olaszországban őrizetbe vettek egy ukrán állampolgárt, aki a hatóságok szerint kulcsszerepet játszott az Északi Áramlat vezetékek felrobbantásában. A Wall Street Journal a felmelegített ügy kapcsán meglepő állításokat tett.

Keményen beszólt az orosz külügyminiszter az Ukrajnának adandó biztonsági garanciákról tárgyaló országoknak. Szergej Lavrov azt mondta, hogy Moszkva nélkül „sehova sem vezet” bármilyen tárgyalás.

Az orosz és az ukrán elnök kétoldalú, majd az amerikai elnökkel "kibővített" esetleges háromoldalú csúcstalálkozójára egyaránt sor kerülhet az elkövetkező hetek diplomáciai naptára szerint. A tét valójában a béke megteremtése az Oroszország által több mint három és fél éve ostromlott Ukrajnában. Német reagálások szerint azonban az elmúlt 48 órában megszaporodtak a kérdőjelek.

Oroszország nyilván katonai célpontnak tekintette a lebombázott munkácsi gyárat; például feltételezhették, hogy ott drónokhoz készülnek alkatrészek – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Kaiser Ferenc szerint ez a támadás nem függ össze a béketárgyalások aktualitásaival, egy ilyen csapást ugyanis hetekig készítenek elő. No de milyen eszközökkel támadták Munkácsot?

Az államfő szerint "az orosz-ukrán konfliktus mielőbbi befejezése mindannyiunk érdeke".

Ukrán külügyminisztériumi közlés szerint a gyár, amire tüzeltek, nem is vesz részt a háborús védekezésben. Csak egyszerűen amerikai tulajdonban van.

Cáfolta a külgazdasági és külügyminiszter, hogy a Vlagyimir Putyinnal folytatott tárgyalása után Donald Trump amerikai elnök felhívta volna a magyar kormányfőt.

Iráni-orosz-kínai drón becsapódása fokozta a feszültséget.

Ha Ukrajnában tűzszünet lép életbe, Csehország a Nyugat által Kijevnek nyújtandó biztonsági garanciák keretében nem küld katonákat a háború dúlta országba. „Prága segítséget nyújthatna például logisztikai támogatás, aknamentesítés vagy vegyi védelmi feladatok formájában, de a katonáink itthon maradnak” – jelentette ki Jana Černochová cseh védelmi miniszter.